anyira hogy még fegyvert fogván támadást kezdének avárosba. és avárosiakal roszul bánának. a CSászár a ki magát egészen Agrippának. és Herodesnek adta volt., vagy nem tudta, vagy el halgatta ezt a támadást, ez a herodes mind testvér attyafia, mind veje volt Agrippának. kájus fogságban tétette vala lysimakust a philo attyafiát. de Claudius a ki szerette, meg szabaditá. A császár, a sidok mellet valo parantsolatot ada ki, a melyben a sidoknak. az Alexándriakal valo pereket. a varosi polgárságok iránt meg itélé, ezt a parantsolatot pedíg el küldé Alexándriába. és syriába, a melyben tudtára adgya mindennek hogy a sidoknak mindenkor hasonlo privilegiumok volt. valamint az Alexandriai több polgároknak, és minden idöben volt arra hatalmok hogy magoknak egy Gubernatort válaszanak, és a magok törvénye, és vallások szerént élhesenek. és azt parantsolya hogy öket senki ne háborgassa.
Ugyan azon esztendöben. meg más parantsolatot ada ki az egész Impériumba lévö sidok mellet, a melyben azt mondgya. hogy Agrippa, és Hérodes baráttyinak tekéntetekért, az egész impériumban lévö sidoknak meg engedi. hogy törvények szerént éllyenek. valamint azt meg engedte az Alexandriaknak. de azt hadgya nékik. hogy ezel a szabadságal meg elégedgyenek, és az idegen vallásokrol. meg vetésel ne beszéllyenek. azt is parantsollya. hogy az olosz országi városok, söt még a fejdelmek is párját vegyék annak a parantsolatnak, és azt egy holnapig tarttsák fel fügesztve a piatzokon., ugy hogy mindenek meg tudgyák, De Claudiusnak, mind ezek a sidokhoz valo nagy hajlandosági után is. azt irják,
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 607)